Összetartozunk címmel tartottak roma integrációs napot április 15-én a budapesti Markusovszky téren. Az esemény mottója: „roma magyarok és nem roma magyarok összetartozunk” tökéletesen megvalósult és átjárhatott minden jelenlévőt.
A roma szakkollégiumi hálózat elmúlt évtizede eredményeinek ismertetésén túl a szónokok és a kerekasztal beszélgetések résztvevői ezen a napon komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a jövő még a múltnál is eredményesebb és ami ennél is fontosabb: integrálóbb legyen.
A teremben, mint ahogy a roma szakkollégiumok körüli rendezvényeken ez általában megszokott, görögkatolikusok, római katolikusok, reformátusok és evangélikusok, mindazok a keresztények, akik fontosnak tartják a roma ügyet, gyűltek össze. Ahogy nyitóbeszédében Balog Zoltán református püspök megfogalmazta: azért vagyunk és dolgozunk együtt ma is, „hogy a roma emberek életkörülményei javuljanak, hogy méltóak legyenek ahhoz az élethez, amivel az Úristen megajándékozott minket.”
Van-e keresztény recept arra, hogy tudjunk jól együttműködni, képesek legyünk összefogni? – szegezte a kérdést a nyitott fülű és szívű hallgatóságnak. „Amikor nem találod a másikat, amikor nem tudsz vele együtt lenni, akkor kezdjetek el együtt szolgálni. A roma ügy egy ilyen terep, ahol együtt szolgálunk – érkezett azonnal a püspöki válasz.
Balog Zoltán kiemelte, újra és újra fontos elmondani, hogy a magyar történelemben a magyar történelmi egyházak együtt legelőször a roma keresztény szakkollégiumi hálózatot hozták létre. „Ha nem lenne Magyarországon cigányság, lehet, hogy még mindig várni kellene az első magyar egyházközi szervezet létrejöttére, amiben valamennyi történelmi egyház vezető képviselői benne vannak. „Meggyőződésem, hogy igazi hiteles kereszténység nélkül, a keresztény lelkület nélkül nem lesz siker a roma ügyben.” – mondta zárszóként a református püspök.
Keresztény hitünket igazán mélyíthette a délelőtt legmeghatóbb pillanatait is elhozó Evangélikus Roma Szakkollégium Passiójának előadása. Dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök köszöntőjében elmondta, a passiótörténet számunkra arról is tanulságot tehet, milyen szenvedés lesz az osztályrészünk akkor, ha az előítélet, a bántás győzedelmeskedik. „A keresztény roma szakkollégiumok hálózata arról szól, hogy ne legyen előítélet, bántás egyik oldaltól sem, hanem a mondat: összetartozunk élő valóság legyen. Az Úrvacsorában való részvétel a legtökéletesebb alkalom arra, hogy Jézus integráló erejét megélhessük, és bennünk is szárba szökkenjen.”
Pintér Sándor belügyminiszter a közelgő pápalátogatás előkészületei miatt nem tudott személyesen jelen lenni a konferencián, de levelében köszöntötte az egybegyűlteket a Belügyminisztérium vezetése nevében. Örömét fejezte ki, hogy a tizenegy roma szakkollégiumban már háromszázhuszonnyolc hallgató folytat tanulmányokat. „Magyarország értékrendje nem a származást, hanem a felismerést és a fejlesztett készségek és képességek révén megszerzett tudást ismeri el.” Levelét azzal zárta, hogy az elért eredmények nem adhatnak okot elbizakodottságra, folytatni kell tovább ugyanilyen intenzitással a társadalmi béke, a kölcsönös tiszteleten alapuló együttélés elmélyítését.
A Pintér Sándor belügyminiszter levelét tolmácsoló kormánybiztos, Sztojka Attila is köszöntötte ezen az ünnepnappá vált szombaton egybegyűlteket: „Az elmúlt évtizedben nem a sajnálkozás és a fejelfordítás volt a jellemző a roma kérdés kapcsán Magyarországon. Nem a problémát láttuk a közösségben, hanem az értéket, az erőforrásokat, azok felszínre hozását.” Hangsúlyozta, és külön megszólította a hallgatókat, kijelölte feladatukat, ami a továbbiakban nem lehet más, minthogy megerősítsék a cigányság polgárosodását.
Radomszki Lászlóné társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár: A roma szakkollégiumok szerepe a társadalmi felzárkózásban című előadásában elhangzott, hogy az elmúlt tíz évben ötszörösére emelkedett a felsőoktatásban tanuló romák száma. „Büszkék legyetek magatokra, köszönöm a családotoknak, szorgalmatokkal példát mutattok roma és nem roma kortársaitoknak. Büszkén mondom el nektek, hogy a minisztériumban több kollégám is roma szakkollégista volt.”
Fixl Renáta a Hanns-Seidel Alapítvány elnöke az alapítvány társadalmi felzárkózásban betöltött szerepét mutatta be. „A szakkollégisták közül sokan részt vettek már készségfejlesztő vagy társadalompolitikai tréningjeinken, ezeken igyekszünk eszközöket adni a kezetekbe, hogy magatokat és a nektek fontos intézményt most és majd a jövőben is tudjátok képviselni.” Az alapítvány kiemelt feladata az alumni rendezvények támogatása és a burgenlandi roma pasztoráció is.
Ebben az előadásban is előkerült, milyen fontos, hogy a már végzett vagy éppen a roma szakkollégiumokban tanuló diákok vigyék hírét a kollégiumoknak: „nagyon sokan nem tudnak az olyan bámulatos projektekről mint a tanodák, vagy a Biztos Kezdet gyerekházak, amelyek a felemelkedéshez nagyban hozzájárulnak. Sajnos a romáknak sincs feltétlenül tudomásuk ezekről a lehetőségekről és ezekről az eredményekről sem.”
Renáta nemcsak feladatot adott a volt és jelenlegi szakkollégistáknak, hanem kifejezte, mekkora kincs, és milyen nagy dolog, hogy egy ilyen közösség részei lehetnek. „Kívánom, hogy ez a kapcsolat, ez a lehetőség sokáig maradjon meg nektek. Összetartozunk. ” – zárta sok fontos kérdést érintő mondandóját.
Prof. Dr. Biczó Gábor: A magyarországi Roma Szakkollégiumi Hálózat – A társadalmi integráció egyedülálló példája című előadásában kitért rá, hogy reménykeltő, hogy a szakkollégisták többségének a diplomaszerzést követően olyan szakmája lesz, amivel hozzájárulhatnak az integráció elmélyítéséhez, hiszen éppen azokon a területeken: pedagógia, szociális területek, egészségügy szereznek képesítést, amely szakmák képviselői jelenleg csak igen alacsony számban, és egyre inkább kiöregedő tagokkal vannak jelen a romák lakta településeken.
„Az Összetartozunk roma integrációs nap ünnepi alkalom, nemcsak az eredmények felsorolása miatt, hanem mert az elmúlt évtized sikeres munkája szükségessé tette a roma szakkollégiumi hálózat működésének tágabb összefüggésben való újraértelmezését, és az eddigi tevékenység hatásvizsgálatát.” Ennek nagyrészt demográfiai, oktatáspolitikai, gazdasági okait részletesen tárgyalta Biczó Gábor. Kiemelte, mivel az alumni fiatalok továbbra is beszámolnak azokról a hátrányos megkülönböztetésekről, amik őket munkahelykeresés során érik, ennek tükrében a roma szakkollégiumoknak minden az ügyben szövetséges aktorral összefogva törekedni kell arra a továbbiakban, hogy láthatóvá tegyék a fiatal roma értelmiség teljesítményét és kompetenciáját.
A délután két kutatás eredményeinek ismertetésével folytatódott, melyek mintegy műhelymunkaként segítik a roma szakkollégiumok további működését, gazdagodását. Stekler Dávid A nevelőszülős és az állami gondoskodásban élő gyerekek tanulási motivációját vizsgálta és hasonlította össze. Kutatásának átütő eredményei a részletekben rejlenek, de némi leegyszerűsítést eszközölve elmondható, hogy a nevelőszülőknél felnőtt fiatalok sokkal inkább a nyugodt környezet és a baráti kapcsolatot értékelik és keresik az életükben, míg a lakásotthonokban felnőtt fiatal felnőttek számára az anyagi javak megszerzése a fő motiváció. Kutatása is igazolta, hogy a későbbi „teljes” boldogulás érdekében gyermekkorban a szeretetet és biztonságot nyújtó közeg biztosítása lenne a legfontosabb.
Maszat Fanni a Roma nők identitásváltozása című előadásában három generáció nyelvi folyamatainak változásait tekinthettük át: milyen mértékben és ki felé (külső társadalom felé vagy közösségen belül) használják a roma vagy éppen a magyar nyelvet, illetve a roma nyelv milyen mély érzelmi struktúrákra épül bennük. Összefoglalásképpen elmondta, hogy kiderült, egy roma nő a kultúra és a vallás mentén tudja leginkább megélni az identitását, mert ez a két terület a társadalom által kevéssé stigmatizált. „Generációnként az etnikai identitás hangsúlyai, erőssége teljesen eltér, nem egyformán zajlanak le az asszimilációs és integrációs folyamatok, de a kultúra és a vallás dimenzióján keresztül lehetne az identitás megtartása és kollektív újjáépítése sikeres.”
A rendkívül tartalmas napot két kerekasztal beszélgetés zárta: Bölcsőtől az egyetemig – A társadalmi felzárkózás lépcsőfokai illetve A felzárkózás kérdései a határon túli roma közösségekben.
Szöveg: Hekler Melinda, fotó: Sepsi Botond