A 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából a magyar görögkatolikus egyház Budapesten, a Műcsarnokban, két hónapig tartó nagy kiállítással mutatkozik be. A kiállítás jövő nyáron nyílik majd meg.
A kiállítás előkészületi munkái 2018 elején elkezdődtek, számos olyan egyházművészeti és történeti szempontból fontos alkotást fognak bemutatni, amelyek eddig kiállításon még nem szerepeltek. Nem csak egyházközségektől, hanem magyar és külföldi múzeumokból is kölcsönöznek tárgyakat.
A kölcsönzések között a legjelentősebb a Néprajzi Múzeum állományában lévő, a ma Kárpátaljához tartozó Magyarkomjátról ( Veliki Komjati) származó ikonosztáz több mint 60 darabból álló tárgy együttese. Az ikonosztáz 1913-ban került múzeumi tulajdonba. Háborúk, költözések és nem megfelelő raktári körülmények erősen nyomot hagytak a képeken. A faragványok jelentős része megsemmisült. A múzeumi raktárból 2018 novemberében szállították el a tárgyakat Budapesten létesített restaurátor műhelybe. A 18. század végén készült ikonosztázion restaurálása egyedülálló összefogás során valósulhatott meg. A Néprajzi Múzeum a Görögkatolikus Metropólia rendelkezésére bocsájtotta az ikonosztáz darabjait restaurálásra, hogy azt kezdetben a NEK kiállítás részeként, később pedig a Görögkatolikus Múzeum meghatározó darabjaként mutathassák be a nagyközönség számára.
2019. október 9-én fontos mérföldkőhöz érkezett a kiállítás szervezése, és vele együtt az épülő Görögkatolikus Múzeum is, amikor átadásra került a restaurált magyarkomjáti ikonosztáz. Egy éven át tartó, festő és faszobrász restaurátorok valamint asztalos és kovács mesteremberek bevonásával zajló munkát zártunk le az ünnepélyes átadással. Az eseményen részt vettek a Néprajzi Múzeum munkatársai, a munkát végző restaurátorok, a kiállítás szervezők részéről pedig Szabó Irén főkurátor és Terdik Szilveszter művészettörténész.
Szabó Irén, a kiállítás és a múzeum projekt szakmai vezetője, köszöntötte az egybegyűlteket, és tolmácsolta Kocsis Fülöp érsek-metropolita üdvözletét, aki a munka kezdetekor még a Néprajzi Múzeumban imádsággal és áldással indította el a munkatársakat. Szabó Irén elmondta, hogy a restaurálás befejeztével egy nagy munkaszakasz lezárult, ám a tárgy élete tovább halad. A hiányzó darabok miatt meg kell tervezni az ikonosztáz rekonstrukcióját, látványképét, és a felállítás technikai részleteit. Először a Műcsarnokban megrendezett NEK 2020 kiállításon lesz megtekinthető, majd pedig a Görögkatolikus Múzeumba lesz felállítva.
Seres Tamás, a restaurálást végző csoport vezetője mutatta be a képeket és beszélt az elvégzett munkáról. Megható mindannyiunk számára, hogy egy éve kezdtek dolgozni, és szinte észrevétlenül újult meg a kezük alatt ez az egyedülálló alkotás. Kitért a munka során felmerülő nehézségekre, és bepillantást engedett az egyes technikai megoldásokba is. Elmondta, hogy a lizénákon kívül több helyen kellett kiegészíteniük a képek kereteit, különös tekintettel az ünnepsor kis faragványaira. Itt kiemelte a farestaurátor kollégájuk, Kolozsvári Gergely kiemelkedő és odaadó munkáját, aki a faragványokat készítette. Elmondta, hogy az ünnepsor képeinek keretei sajátos módon nem rátéttel, hanem mélyítéssel készültek. Nehézséget okozott, hogy az elődjeik az ikon átfestéseket konzerválták, ezért nehéz volt ettől az átfestett rétegtől megszabadulni. A királyi ajtó volt a legkritikusabb pont, ez igényelte a legnagyobb fa restaurátori munkát. Az íve is teljesen hiányzott, amelyet korabeli fotók alapján rekonstruáltak. A királyi ajtóra az eredetivel egyező kovácsoltvas zsanérokkal rögzítették az ajtószárnyakat.
Néprajzi Múzeum képviseletében Sedlmayr Krisztina, az egyházi gyűjtemény főmuzeológusa gratulált az egyedülálló munkához. Elmondta, hogy eddigi múzeumi praxisában még soha nem volt része ekkora tárgyegyüttes megújulásának. Kifejezte az örömét, hogy az ikonosztázt visszaadhatják a forrásközösségnek, és így az nem egy múzeumi raktárban fog porosodni, hanem régi pompájában tündökölhet egy egyházi gyűjtemény részeként.
Terdik Szilveszter kiemelte a 2005-2006-os éveket, amikor felfedezték ezt az ikonosztázt. Akkor még nem gondolta senki, hogy ennek a felújítása másfél évtizeden belül megvalósulhat. A 2009-2010-es évben a Néprajzi Múzeum pályázata révén az alapképeket és két konzolasztalt restauráltak ugyan, de a teljességre nem is mertek gondolni. Kiemelkedő és megbecsülésre méltó, hogy össze tudott állni egy olyan restaurátor csoport, akik ilyen nagy volumenű munkát jó szakmai és emberi együttműködésben tudtak megvalósítani.
Külön köszönet illeti a Néprajzi Múzeum munkatársait, akik rendelkezésre bocsájtották a tárgyakat, és nem zárták el a kincseiket.
A restaurátor műhelyben már megtekinthető volt a következő restaurálásra váró alkotás, az abaújszolnoki oltár, amelynek felújítása a napokban kezdődik el.
Az ünnepélyes átadás a képek megtekintésével és kötetlen baráti beszélgetéssel folytatódott.
Szerző: Szabó Irén, Nagy Lilla