Karácsony előtti vasárnapon szentelte meg Atanáz püspök Alsóregmecen a korszerűsített parókia épületét.
A szlovák határ menti kicsiny település már karácsonyi díszben, nyitott szívvel készült a vasárnapra. A Szent Liturgia előtt karácsonyi hangulatú versekkel, énekekkel köszöntötte a szép számú gyereksereg a templomba érkezett főpásztort.
A Krisztus születése előtti vasárnapon Máté evangéliumából Jézus Krisztus nemzetségtábláját olvasták föl a liturgián. (Mt 1,1-25) Az apostoli szakaszból megtudhatjuk, hogy ezek a nagyhitű, Istenben reménykedő ősök idegenként, jövevényként járták az ígéret földjét. Mintegy negyvenkét nemzedéken keresztül adták tovább Isten ígéretét, és azt az életerőt, amely lehetővé teszi az ígéret beteljesülését. Az egyiptomi fogságából való szabadulást leíró bibliai szakaszokból az is kiviláglik, hogy éppen ugyanígy, negyvenkét állomáson keresztül jutottak el utódaik az egyiptomi rabságból az Ígéret földjére, Kánaánba. „A két szentírási üzenetet egybevetve, könnyű fölfedeznünk, hogy a negyvenkét nemzetség végén szereplő Jézus maga az Ígéret földje, ő maga a rabságból kivezető Kánaán, Őhozzá tart mindenki, akit Isten meghívott erre a hosszú vándorútra.” – világított rá Atanáz püspök az összefüggésekre, majd hozzáfűzte: „A választott nép sokféle szereplője között hallottunk olyan szereplőkről is, akiknek élete nem volt dicső. Mégis, a mindenható Isten nem tartotta rangon alulinak, hogy egy ilyen nép sorában megszülessék, nem tartotta rangon alulinak, hogy ezen pátriárkáktól, ezen jövevényektől, vagy kétes erkölcsű királyoktól, azok késői leszármazottjaként jöjjön a földre. A mi Urunk Jézus Krisztus csak annyit tartott fontosnak, hogy az Ő nemzetségtábláján nemzedékről nemzedékre adják át az ígért életet, apáról, fiúra. A mindenható Isten úgy rendelte, hogy az emberi élet családban, nemzedékről, nemzedékre gyarapodjék.”
„Így karácsony előtt öt-hat nappal meg kell fontolnunk, hogy a mi családunknak is milyen szerepet szán, milyen szerepet adott az Isten. Miért is engedte meg, hogy míg számos országban, a legszigorúbb karanténban, kijárás nélkül, vagy éppen családlátogatás nélkül készülnek a jövő hétre, mi együtt ünnepelhetjük Krisztus születését, a szent családot szemlélve. Azért engedte meg, hogy családjaink is épüljenek ebből, hogy gyarapodjanak, hogy a szeretet, ami ilyenkor karácsonykor különösen is aktuális, még nagyobb legyen.” - mondta a püspök.
„Ezek a szereplők is, akiknek nevét hallottuk, bármilyen botlásokkal is éltek, részben nagyhitű és részben mélyen szerető emberek voltak. Isten akarata az, hogy mi is hozzájuk hasonló nagy hittel és reménységgel tekintsünk a jövő felé, és azzal a hittel szeressünk másokat is, amellyel a pátriárkák Krisztus Urunk eljövetelét tették lehetővé. Egyúttal gondolunk azokra a családtagokra, ősökre, akik a mi felmenőink sorában tartották meg a hitüket, vagy bármi jót átadtak nemzedékről nemzedékre.”
Az evangéliumi szakasz végén Máté evangélista Jézus Krisztus születését is meghirdette „Arról hallottunk, hogy az angyal üzenete szerint a közénk jövő Emmanuel szabadítja meg népét bűneitől. A karácsony előtti napok arról is szólnak, hogy az Isten népe megszabaduljon bűneitől, s erre a szentgyónás ad számunkra lehetőséget. Kívánom, hogy karácsony szent és fényes ünnepére a környékbeli közösségek minden tagja jusson el a teljes bűnbocsánatra. Így fogjuk tudni tiszta szívvel fogadni a megváltó Jézust, így fogjuk tudni Őt jó szívvel, hittel és szeretettel ünnepelni.” – zárta a homíliát Atanáz püspök.
A vasárnapi liturgia a házszentelés szertartásával folytatódott a felújított parókián. Az épület energetikailag teljesen megújult; szigetelték, nyílászárókat cseréltek, és a fűtés is korszerűsödött. Az egyházi képviselő testület tagjai, valamint Leskó Miklós polgármester is hálás szívvel mondott köszönetet püspök atyának az „álom megvalósulásáért”, amely a kicsi közösség számára önerőből elképzelhetetlennek bizonyult. A beruházás az EGYH-RKI-20-0004 támogatás keretében valósult meg.
A kis faluban szolgáló Lipusz László atya az ünnepre találóan idézte Ady Endre verssorát: „ Az én kedves kis falumban / Hálát adnak / A magasság Istenének.”