A görögkatolikus Húsvét interjúsorozat mai részében a Görögkatolikus Metropólia munkatársa Zalaegerszegen járt.
„…hogy Krisztus lakjék szívetekben a hit által, s a szeretetben meggyökerezve és megalapozva” – Feltámadás a zalai görögkatolikusoknál
A Zalaegerszegi Görögkatolikus Szervezőlelkészség a metropólia talán legifjabb, legkisebb, de bizonyosan a hagyományos görögkatolikus vidékektől legtávolabb eső közössége. Bár a nevében zalaegerszegi a szerveződő egyházközség, igazából azonban Besenyő városrészben található az a 13. századi temetőkápolna, amit a város felújíttatott, a római katolikus egyház pedig átadott a görögkatolikusoknak. Itt talált otthonra a közösség Elek Antal atya vezetésével, akiknek a templomtól nem messze egy saját kezük által épülő-szépülő közösségi ház is segíthet ebben.
Ahogy a főútról bekanyarodunk, kicsit el is bizonytalanodunk. A háztetők fölött azonban hamar felbukkan a templom tornya, s ha még maradna is némi kétely bennünk, akkor pászkás kosárral siető házaspár jelzi utunkat.
A domb aljában megállva, gyalog igyekszünk fel a temetőkápolnába, amely Alexandriai Szent Katalin nevét viseli, s a 13. század közepén épült. A műemléképületet az önkormányzat újíttatta fel, és a római katolikusok adták át használatra a szervezőlelkészségnek. A területet a régészeti leletek alapján már a besenyők előtt az ős- és ókorban is lakták, első írásos említése 1326-ból való, de temploma már a 13. század második felében épülhetett. A falu, s így a templom is rengeteget szenvedhetett a portyázó törököktől, többször lerombolták, s újjáépítették. 2011-ben a római katolikus közösség nagyobb templomot épített magának, a használaton kívüli műemlékvédelmi épületet pedig legutóbb az önkormányzat hozatta rendbe.
Elek Antal atya 2019-től jár át a szombathelyi szervezőlelkészségből, és kezdetben még a Szent Anna-templomban végezték a szertartásokat. 2021-ben ebből a szervezőlelkészségből vált ki Zala vármegye területére kiterjedően a zalaegerszegi szervezőlelkészség, melynek szintén Antal atya lett az első szervezőlelkésze. A néhány éve még Szombathelyre liturgiára járó pár ember ezután vált önálló közösséggé és ekkor kapott lendületre.
A körmenet után a pici templomban körbeülnek a hívek, a pászkás kosarak az ikonállványok előtt sorakoznak. A helységet gondos gazda módjára a Papról származó Molnár Lajos korábban már befűtötte. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a Zala vármegyében 540-en vallották magukat görögkatolikusnak. Ez a 2011-es adatok (313) után emelkedő szám, így mondhatnánk, hogy a szervezőlelkészség megalapítása jogos igény lehet ezen a területen. Ezeknek az embereknek a megtalálása és megszólítása azonban korántsem ilyen egyszerű feladat, pedig sokan érkeztek ide az utóbbi években Kárpátaljáról is – ezt már Megyeri Zoltán Róbert meséli, aki római katolikusként 2021-ben váltott rítust fiával együtt, és szintén meghatározó tagja a közösségnek. Saját bevallása szerint a görögkatolikus hagyományok még gyerekcipőben járnak az ünnepeiken, de folyamatosan tanulják és gyakorolják őket.
A közösség azonban egyelőre néhány – Fülöp metropolita megfogalmazásában „maroknyi, de lelkes” – családból áll csupán, akiknek hite, jelenléte és lelkesedése a külső szemlélő számára csodálatra méltó. A lelkesedés és a lelkesítés együttes létezése árad Antal atya szavaiból is, amit a jelenlévőkhöz intéz: Ahhoz, hogy Krisztus lakozzék a szívünkben, rá kell találni arra a szeretetre, amely sokszor a nehéz élethelyzeteinkben talál ránk. Jobban növekszik betegségben, próbatételben, vagy ha olyan szolgálatot, munkát végzünk, amelyet nehezen tudunk ellátni. Ezek azonban imádsággá válhatnak, és feltölthetik a szívünket szeretettel. „És amikor a szívünkben szeretet van, akkor megszólal benne ez a föltámadt Krisztus, és elkezd segíteni bennünket. A nehéz helyzetekben arra biztat minket, hogy álljunk föl, és mondjuk tovább az imádságot. Ez a föltámadt Krisztus hangja, megerősítése a szívünkben, ha ez a szeretetben gyökerezik, és abban foglal helyet. Ez tehát a minden napra szóló feladat számunkra – zárja gondolatait az atya.
A pászkaszentelés után Tóni atya és Kocsis Márta kántor már a szombathelyi liturgiára siet tovább, Lajos pedig végigkalauzol bennünket a 2023-ban vásárolt ingatlanon. A telket metropóliai segítséggel, ugyanakkor összefogással és nagy áldozatkészséggel vásárolták, kétkezi munkával teszik rendbe, és gondozzák folyamatosan. Ez a munka a Sopronban, 110 km-re lakó, és ott is szervezőlelkészi feladatot ellátó Antal atya aktív közreműködésével most a közösség legnagyobb feladata.
A telken áll egy kisház, melynek felújítása során most éppen a tetőcsere zajlik. Olyan épületet és teret szeretnének létrehozni, ahol a közösség tagjai az év minden időszakában összegyűlhetnek. Lesétálunk az ország legnyugatibb ikonkeresztjéhez is a kerítéssel körbe vett udvarban, melyet a 74-es főút mellett 2023-ban helyeztek el, és amelyet Kocsis Fülöp metropolita áldott meg.
A folyamatos munkálkodás mellett húsvét után, a fényes héten a szervezőlelkészség tagjai útra kelnek, hogy együtt zarándokoljanak el Kelet-Magyarországra, ahol Miskolc, Sajópálfala, Máriapócs és Nyíregyháza is az útcéljaik között lesz.
Szöveg és fotó: Vándor Ilka Borbála/Görögkatolikus Metropólia