Gondolatok az előre megszentelt áldozatok liturgiájáról
Nagyböjt szerdáin az előre megszentelt áldozatok liturgiáját templomi találkozásokkal és lelkigyakorlattal is egybekötik a Bodrogközben, a Borsodi Esperesi Kerületben és Miskolcon. Részletes időpontok IDE KATTINTVA találhatók.
Nagyböjt második szerdáján a borsodiak Kazincbarcikán találkoztak. Az alábbi gondolatokat dr. Janka Gábor, kerületi esperes osztja meg az olvasókkal:
"Sok szép emlék fűz a makói görögkatolikus templomhoz, de nem is szép, hanem inkább csodálatos az, amit gyerekként átélhettem, vagy inkább „belém nőtt”.
Ide sorolnám az előszenteltek liturgiájának szertartását, amit nagyon szerettem. Először is azért, mert kisgyerekként volt, hogy rám bízták a ”tüzet” – tömjénezőt – aminek égnie kellett! Faszénnel! Ehhez kellett a tudás…, pörgetés…, izzítás…, fújás…, megint pörgetés. Mindennek rendben kellet lennie. Gabi gyere - és már rohantam is, mert fontos lettem!
Belém kúszott a tömjén illat mellet a jó Isten közelsége és a biztonság érzése. Jó helyen vagyok.
Csak azt nem értettem, hogy ezért miért kell a papnak – Apukának – lefeküdni a földre. Miért van csukva a szeme, mire figyel…, miért ilyen átszellemült, hogy nem érdekli az sem, ha kiborítanám a szenet… Csak valami nagyon fontos dolog történhet!
Sokat gondolok erre! Lefeküdni, négykézláb lenni, újra és újra.. , felnőttként…
Ennek az élménynek sok köze volt a hivatásom kialakulásában.
Amikor Nyíregyházán első éves kispapként először asszisztálhattam, mint szubdiákonus Mosolygó Marci atyának, és egy sort énekelhettem a papi előversekből a földön fekve úgy potyogtak a könnyeim, hogy még magam is szégyelltem.
Elteltek az évek, s most jóval idősebb vagyok, mint akkor Édesapa, de minden egyes leborulásomban ő is benne van.
Ma összejött a kerület az előszenteltek liturgiájára! Annyian voltunk és úgy zengett az ének, hogy én még ilyet nem hallottam… A "Felvidék" élni fog!!
Bárcsak át tudnánk mi is adni valami hasonlót azoknak , akik látnak, vagy hallanak bennünket."