A Görögkatolikus Metropólia és a Kereszténydemokrata Néppárt által szervezett kétnapos emlékzarándoklat a Szentatya születésének évfordulója előtt tiszteleg.
Kétnapos imádságos együttlétre, lelki töltődésre érkeztek hazánk vezető politikusai nemzeti kegyhelyünkre, Máriapócsra 2020. szeptember 9-én.
Az imádságos együttlét első állomásaként úti ikont avattak Máriapócson. A Szent II. János Pál pápáról elnevezett idősotthon előtti téren, ott, ahol az egykor Magyarországra érkező szent pápa helikoptere landolt, egy kör alakú építmény állítja meg „e hely zarándokait” két festett ikonnal és Őszentsége Máriapócson elhangzott prédikációjának idézetével ellátva.
A Szent II. János Pál pápa ikonját és a częstochowai Fekete Madonna ikon-másolatát magába foglaló építmény a Szentatya születésének 100. évfordulójának állít emléket, Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök ötlete, valamint a Görögkatolikus Metropólia, Máriapócs Ruszin Nemzetiségi Önkormányzata, az Itthon, Szülőföldön, Fiatalon Egyesület, és a Máriapócsért Alapítvány együttműködése nyomán a készült el város határában.
Dr. Latorcai-Ujházi Aranka, Makláry Teréz, és Monostory Viktória festette az ikonokat, a kivitelezésben a Vilu-Pet 2000. Kft. közreműködött.
Az úti ikont Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Szocska A. Ábel püspök, dr. Latorcai János, dr. Simicskó István és Seszták Oszkár közösen leplezték le, az ezt követő szertartáson az egyházi vezetők megáldották az alkotást.
Elsőként dr. Latorcai János, a Magyar Országgyűlés alelnöke mondott köszöntőt, melyben az ikonról gondolkodva Pavel Florenszkij orosz teológus szavait idézte: „az ikon képbe foglalt imádság, mely ablakot nyit a láthatatlan világra.”
A művészek nevében dr. Latorcai-Ujházi Aranka ikonfestő művész szólt a jelenlévőkhöz. Ő szent-pontnak nevezte az alkotás helyét, mely önmagán túlmutatva Szent II. János Pál pápa életére, lelkületére hívja fel a figyelmet.
A rendezvény a kegytemplomban vecsernyével folytatódott, melyet dr. Papp Tibor főhelynök atya vezetett mindhárom főpásztor jelenlétében. Dr. Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök az élet védelmében elhangzó tanításával az emlékzarándoklatba bekapcsolódók számára nyújtott ráhangolódást az éjfélkor induló „meneteléshez”.
Az alkonyati istentisztelet végén Fekete Károly református püspök, valamint Palánki Ferenc atya, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.
Másnap, szeptember 10-én hajnalban indult a gyalogos zarándoklat Mátészalkáról Máriapócsra. A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja ugyanis kétnapos imádságos együttlétre, zarándoklatra vállalkozott: a Szűzanya segítségét kérve munkájuk és kereszténydemokrata küldetésük beteljesítéséhez. A menet élén zarándokolt maga Szocska Ábel nyíregyházi püspök is.
A zarándokok Máriapócsra érkezve Szent Liturgián vettek részt. A szabadban, a tábori oltárnál végzett liturgián együtt szolgált a három görögkatolikus főpásztor: Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök és dr. Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök, helynökeik, valamint a Görögkatolikus Metropólia meghívott áldozópapjai.
A Szent Liturgián Fülöp érsek tartott ünnepi homíliát. Beszédében a Galatákhoz írt levél elhangzó szavait ismételte: „a Törvény őrzött minket bezárva”, s kiemelte a bezárva szót, melyre most különösen érzékenyek vagyunk. Bár a törvény őrzött meg minket, szinte félünk, hogy újra bekövetkezik – idézte fel az elmúlt időszak pandémia okozta nehéz bezárkózottságát és a jelen helyzet bizonytalanságát.
A törvény, mint egy nevelő, megszabja az ember körét, megmondja, mit tehet, meddig mehet el. A kor embere erre tiltakozással felelt, s maga kezdett el kibújni ebből az Isten alkotta rend kötelékéből a szabadság vágyával. E kettősség határozza meg viselkedésünket: ha az ember lerázza magáról a törvény kötelékét, az káoszhoz vezet, s közben tudjuk, hogy rendnek kell lenni.
Szent Pál így ír: „a törvény nevelőnk lett Krisztusra”, el akart vezeti valahová, s ott elengedte a kezünk. „Amikor Isten elküldte egyszülött Fiát, akkor az az egyszerű szabály, hogy rend a lelke mindennek, megfordult: a lélek lett a rendje mindennek. A Lélek szabja meg a rendet. Attól kezdve, hogy Jézus Krisztus a Szeretet Istenének szentháromságos titkát kinyilatkoztatta, megfordult a világ: nem rendetlen lett, hanem más alapszabály vált érvényessé. A szeretet lett az alaptörvény, melyet Krisztus hozott el.”
Szent Ágoston ide vonatkozó szavait hangoztatta a hierarcha: „szeress és tégy, amit akarsz.” A szabadság vágya nem elítélendő, hiszen azt az Atya ültette belénk, „a hiba ott van, amikor nem találom meg a szabadság forrását: a Szabadságot a lélek adja, ha lélekben élek, akkor tudok igazán szabad lenni. Megértjük-e ezt, ez a fajta szabadság vezet-e minket?” – tette fel a kérdést.
„Olyan politikusok zarándokoltak ide, akik vállalják, hogy az életük alapszabálya a krisztusi rend. A vezetőknek óriási felelősségük van, mert amit ők megélnek, ahogy ők gondolkodnak az Istenről, a szabadságról, az imáról, azt adják tovább önkéntelenül is” – hangsúlyozta Fülöp atya.
Farizeusi magatartás is lehetne, ha csak megkeresztelkedésünkkel, szertartásokon való részvételünkkel akarunk keresztények lenni. Azt azonban nem lehet mímelni, hogy mennyire irányítja életemet a Lélek.
A zarándoklat során figyelni akarunk az Istenre, azt az érzékenységet akarjuk alakítani, formálni, hogy hogyan tudom meghallani az Isten szavát, hogyan tudom tettekre váltani, az életem rendjévé tenni.”
Az emberi törvényre, rendre szükség van, jó esetben harmóniában állnak az isteni szóval. A kérdés az, vajon azok, akik a törvényt hozzák, behajtják másokon, azok milyen lelkülettel élnek, felismerik-e az Isten világban megalkotott törvényét, amelynek az alapja a szeretet, amelyre a lélek vezet rá.
A szertartás után Semjén Zsolt a KDNP frakcióvezetője mondott beszédet, kiemelve: hiába tartjuk meg a vasárnapot, hiába vagyunk keresztények, ha nem törődünk azzal, mi van a környezetünkben és a világban. A keresztségben kapott küldetésünk, hogy elmozdítsuk a világot az Evangélium irányába.
A kereszténydemokrácia lényegéről gondolkodva fogalmazta meg: a kereszténydemokrácia azt jelenti, hogy figyelünk az egyház társadalmi tanítására, és azt képviseljük a mindennapokban. A keresztény politikus úgy gondolkodik: nem az Egyház igazodik az aktuális társadalmi divatokhoz, hanem a keresztény közösségnek, politikusnak kell igazodni az Egyház tanításához.
A zarándoklat utolsó mozzanataként a kegytemplomban megszentelték Boldog Gojdics Péter Pál és Boldog Romzsa Tódor vértanú püspökök mozaikját.
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye, fotók: P. Tóth Nóra