A „csöndes” idők szentje

Október 31.: Boldog Romzsa Tódor vértanú-püspök liturgikus emléknapja

Romzsa Tódor

Ezekben a napokban a Mindenszentek ünnepe és a halottak napja tartja csöndességben a világot felekezettől függetlenül. Emberek tömegesen látogatják csöndben a temetőket, hogy emlékeik mélyére ássanak, ezzel még intenzívebben felidézve elhunyt szeretteik emlékét. Ez az az alkalom, amikor a világ zaja elcsendesedik, és helyette a sírokon pislákoló mécsesek emelik fel lángjukat. Ugyanezen ünnep előestéjén - október 31-én - görögkatolikus egyházunk Boldog Romzsa Tódor vértanú-püspök tiszteletére gyújtja meg az emlékezés gyertyáját.

Kárpátalja Szovjetunióhoz való csatolásakor a vidék görögkatolikusságát a likvidálás, illetve az ortodox moszkvai patriarchátus joghatósága alá való kényszerítés veszélye fenyegette. Ezen fenyegetés sötétsége nehezedett Romzsa Tódor püspökre is, aki a Görögkatolikus Egyházzal szemben tanúsított hűségével bátorította a rábízott nyájat. A püspök tudta, hogy a reortodoxizáló mozgalom végérvényesen megszüntetheti a hívek katolicitását, ezzel eltüntetve azt a vallási értéket, amely évszázadokon keresztül támaszt és biztonságot nyújtott az ott élő emberek számára. Romzsa Tódor püspök a fenyegető sötétségben is világított, mint a hűség gyertyája, amely a remény világosságként szolgált a Munkácsi Egyházmegye számára.

Romzsa Tódor püspökre a Sztálin-féle vallásüldözés miatt egyre több nehézség nehezedett, köztük a papok bebörtönzése és a templomok bezárása vagy ortodox kézre adása. A fokozott pánik és a reménytelenség elhatalmasodása ellenére a püspök továbbra is igyekezett a híveknek olyan pásztora lenni, aki szilárdan helyt áll a görögkatolikus értékek mellett. Talán ennek tanúsítására utazott Beregszőlősre, ahová templomszentelési ünnepre kapott meghívást. Sajnos ezen útjáról már nem térhetett haza. Lovaskocsija útját katonai teherautó állta, amely a keskeny országúton teljes erővel elütötte őket. A kocsiban ülők csak könnyebben sérültek meg. Ezt látva, a leugró katonák vasdorongokkal ütlegelni kezdték a püspököt és társait, amíg azok eszméletüket nem vesztették, majd elhajtottak. Tódor püspököt pedig a szemtanúk súlyos állapotban szállították be a munkácsi kórházba. Kórházba szállítása után egy beépített ügynök lett a sebészet új dolgozója, aki a novemberre virradó éjjelen megmérgezte a püspököt. Ő Jézus nevével az ajkán visszaadta lelkét a Teremtőnek. Őrá emlékezve e hajnalon közösségbe lépünk minden szentekkel, különösen is a vértanúságának országában elhunytakkal.

Boldog Romzsa Tódor fölszentelt püspök és vértanú életpéldája nem csak a Sztálin által eszközölt erőszakos vallásüldözés idején, hanem ma is a remény gyertyalángjaként szolgál. Egyházunk hűséges vértanúja ma is az odaadás útja felé ad iránymutatást, ezzel hallatva hangját a csöndesség időszakában. Görögkatolikus egyházunk ezen a napon különösen is az ő emléke előtt tiszteleg.

Marczi András

Címkék