Tanévzáró és ballagás az egyházmegye egyik legkisebb tagintézményében, Rakacaszenden
Az alábbiakban Orosz Rita írását adjuk közre:
Rakacaszendre voltam hivatalos Földényiné Sima Valéria tagintézmény-vezető meghívására, az ottani görögkatolikus óvoda és általános iskola tanévzáró, egyben ballagási ünnepségére. Érkezésemkor Dányi József karbantartó épp virágszirmokat szórt a padlóra, hogy a nagycsoportot elhagyó hét tündéri gyermek, és a negyedik osztályt sikeresen befejező három nagylány azon haladhasson végig.
A gyerekekkel még egy utolsó próba, ruhasimítás. Meleg nap ígérkezett, mindenki ivott még pár korty vizet, s izgalommal várták a 10 órát.
A fenntartó és az anyaintézmény delegáltjai, a rakacaszendi Jelenlét Pont munkatársai, a tagintézmény lelkivezetője, szülők, testvérek, családtagok érkeztek, és mindannyian azonnal érzékeltük a családias miliőt.
A köszöntőket, beszédeket, a gyermekek műsorát hol mosolyogva, hol megilletődötten néztük-hallgattuk. Duschek Szilvi tanító néni volt az egyetlen, aki végig sírdogált. Ő szárnyaira bocsát három törékeny leánykát, akik közül ketten bentlakásos módon, egy kislány pedig három faluval arrébb működő iskolában folytatja tanulmányait. Aki azt gondolná, minek kell negyedik osztály végén ballagást rendezni, vegye csak figyelembe, milyen szoros kapcsolat alakul ki pedagógus és diák között egy ilyen kis létszámú intézményben. Szembesülhetünk azzal is, hogy ezek a gyerekek nem csupán egy épületet, hanem egy közösséget, sőt, nem túlzó azt állítani: a biztonságot nyújtó közeget kell elhagyják…
Az ovisok búcsúzása Majoros Orsolya óvó nénitől és Váradi Istvánné dajkától vidámabb volt, hiszen ők itt folytatják szeptembertől is napjaikat, csak már iskolásként. A tanítók mellett visszavárja őket Magyarné Lukács Erika pedagógiai asszisztens, és a mindig mindenben segítőkész Burkus Feri bácsi, iskolatitkár. A ballagás végén is volt egy kis harapnivaló, év közben is köszönhető ez Dienes Istvánnénak, aki gondoskodik a tisztaságról, a tízórairól.
A feldíszített iskolában a szívek is ünneplőbe öltöztek, a harmónia, a kollégák közös munkája, a szeretetteli, imádságos légkör szinte kézzel fogható volt.
Magam részéről nagyon hálás vagyok, hogy részese lehettem ennek az eseménynek, köszönöm a meghívást!