Kérdések adnak segítséget Szent Máté evangéliumának olvasásához
A felnőtt hitem fejlődésére visszatekintve nagyon fontos állomásokat találok. Ezek közé tartozott egy-egy közösségi esemény, ahol megtapasztalhattam, hogy városunkban, ha nem is lépten-nyomon, de jó helyen keresve, lehet találni hasonló gondolkodású embereket.Ugyanilyen fontos állomások voltak, amikor számomra fontos embereket jobban megismerhettem, s talán egy kicsit példaképeimmé is váltak.
Állomás volt, amikor felnőtt hittel kezdtem el újra olvasni a Szentírást. Először nem is értettem sok mindent, de valami elragadott és nem engedte, hogy a kezdeti kudarcokat követően feladjam. Mertem kutakodni, mertem kérdezni, és így talán egyre több minden sejlett fel előttem és bennem az Isteni Ige tanításából. Ám az utóbbi években egy kicsit kezdtem hanyaggá válni, kíváncsiságom is kezdett hanyatlani. Sőt, a vasárnapi evangéliumok is egyre ismerősebben csengtek vissza évről évre templomunkban, már nem okozták azt a hűha érzést, mint korábban.
A napjainkat mostanság egyre több kampány veszi körül. Itt vannak az oltási kampányok, amelyben minél több embert próbálnak elérni, és eloszlatni bizonytalanságukat, félelmüket. Mivel választások éve is van, a politikai kampányok is körül vesznek bennünket, néha ígéretek sokaságával elárasztva.
Valahogy ilyen kampányként, de jó értelemben vett kampányként éltem meg az Isteni Ige vasárnapjára való parókiai készületünket is itt Ózdon. Egy közös ügyet emeltünk ki: a Szentírás olvasását. Be lehetett kapcsolódni a Máté evangéliumához kötődő vetélkedőbe, de akár egy-egy szakasz elvállalásával a teljes Újszövetséget elolvasók közé is be lehetett kerülni.
Miben segített engem ez a hét? S bízom benne, hogy talán másokat is segít majd. Azt gondolom, leginkább abban, hogy eloszlassuk félelmünket és bizonytalanságunkat, és bátran vegyük kezünkbe Isten Igéjét. Kerestem, és kutattam a Krisztusi ígéretek mellett a kiosztott feladatlapon szereplő kérdésekre is a válaszokat. Versenyeztem, de most nem a másik embert akartam legyőzni, hanem leginkább magamat, hanyagságomat, a vállalt feladatok tologatását, hogy a végére érjek a kitűzött teljes evangélium elolvasásának egy hét alatt.
A sok ismerős szakasz után most is találtam kincseket, amelyek talán ha nem is állomásként, de megállóként jelennek meg a hétköznapjaimban, erőt és segítséget nyújtva a életem „kampányidőszakában”.