Gondolatok

Konstantinápoly eleste (1453. május 29.)

Egyházi naptárunkat böngészve többször is találunk utalást Konstantinápolyra, vele kapcsolatos eseményekre (pl. május 11. alapítása, okt. 26. a földrengés emléke). Szeretett imánk, az Akathisztosz Hymnosz, amellyel az Istenszülő Szűz Máriához fordulunk, eredetileg az ostromlott város felszabadításáért mondott hálaadás volt. „Megszabadulva a csapásoktól” hálaadással jegyezték föl „Bátor Hadvezérnőnk” győzelmi ünnepét.

Az apostolfejedelmek böjtje

Az apostolfejedelmek böjtje Mindenszentek vasárnapjától június 29-ig, Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepéig tart. A böjt eredete az apostolok koráig nyúlik vissza, amikor az apostolok a Szentlélek eljövetelére imádsággal és böjtöléssel készültek.

Mindenszentek vasárnapja

A Húsvét utáni nyolcadik vasárnapot, amely a Pünkösd utáni vasárnap, Mindenszentek vasárnapjának nevezzük.

Pünkösdi üzenet

Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspökének pünkösdi üzenete az alábbiakban olvasható.

Isten jelenlétében élni

Larissza város (Görögország) püspöke, Theologosz Paszkhalidisz, aki önkéntes szegénységet fogadott, mondta, hogy édesapja mindig ingének zsebében hordott egy papírt, melyen a következő szöveget írta: „Érezd Isten jelenlétét!” Annak érzékelése vagy tudata, hogy Isten mindenütt jelen van, és a gondolat, hogy Isten mindenütt lát engem, meghatározza életünk folyását.

Pünkösd, Szentlélek eljövetele

„Ha fénynek hívom őt, teremtményéről beszélek; ha Igének hívom, az elvét nevezem meg, ha értelemnek hívom, gondolkodásáról beszélek, ha pedig léleknek, akkor leheletéről.

Az igazi böjtről

Minden böjti időszak kezdetén előttünk áll az a fontos kérdés, hogy milyen igazi böjt, mi tetszik az Úrnak.

Nagyböjt első napján

Egy magát Mathétésznak, azaz Tanítványnak nevező ember levelét 200 körül írta egy számunkra ismeretlen, a kereszténység iránt érdeklődő Diognétosz nevű címzettnek.